A korai érzelmi kapcsolatok fontossága

Nem csak és kizárólag a képernyős felületekben gazdag világ – amibe beleszülettek – határozza meg, ki lesz belőlük. Tragédia lenne, ha ezt elhinnénk! – Ez a személyes meggyőződésem! Ez a gondolatom inspirált a téma kutatásában, és ezt támasztottam alá a diplomamunkámban.

Ahhoz, hogy valóban mélyre láthassunk, az elején kell kezdenünk. Első lépésként ismerjük, értsük meg a csecsemő – és gyermekkori élmények rendkívüli fontosságát a későbbi személyiség alakulásában. Ehhez elengedhetetlen a mai és a jövő heti bejegyzés! Ajánlom azoknak, akik még csak tervezik a gyerekvállalást, és ajánlom azoknak, akik már gyermeket nevelnek. Innen indulunk el, ez lesz az alap, amire építkezünk!

Annál is inkább, mert a Z generáció második hullámába tartozók (2005 és 2010 közötti születésűek) még javában élik gyerekkorukat, még érdemben fel lehet használni azt a tudást, amit átadok a kedves Olvasónak. Főképp igaz ez, az alfa generációra, hisz ők életük legelején járnak. A Z generáció idősebb tagjai (1995 és 2000 között születettek) már túl vannak a csecsemő – és korai gyerekkori éveken, így az őket nevelőknek azért tartom fontosnak bemutatni ezeket az ismeretek, hogy merjenek tisztán látni. A digitális világ önmagában nem tehető felelőssé a gyerekeket érintő esetleges problémákért! Döntő jelentőségű ezt megérteni és elfogadni!

A tudomány számára ma már nem titok, emberi kapcsolataink és a bennük átéltek komoly hatást gyakorolnak a génműködésre, az agyi idegsejthálózatok elraktározzák azokat. A környezet és a gének között szüntelen párbeszéd van! Tekintélyes neurobiológiai kutatások igazolják, hogy az empátia kialakulásért, a szeretetre való képességért a tükörneuronok tevékenysége a felelős. (Bauer 2010, 2011) Egy olasz kutatócsoport munkájához kötődik e neuronok felfedezése. (Erre nem térek ki részletesebben, akit érdekel a kutatás, annak ajánlom Joachim Bauer Miért érzem azt, amit te? – Ösztönös kommunikáció és a tükörneuronok titka című könyvét.)

A tükrözésre szükség van ahhoz, hogy a gyermekben kialakuljon az empátia és a kötődésérzet. Az újszülött már rendelkezik azzal a tükörneuron rendszerrel, amely képessé teszi őt a legfontosabb emberekkel történő tükrözéses tevékenységekre. Nagyszerű példa erre, amikor valaki kanállal etet egy kisbabát és maga is önkéntelenül kinyitja a száját. Tátott szájra az újszülött is tátott szájjal reagál. J Ez a lenyűgöző utánzóképesség az alapja annak, hogy már a kisgyermek életének elején kialakuljon a kötődés közte és gondozója között. (Bauer, 2010)

Az érzelmi kapcsolatok kialakításának lehetőségét a csecsemők számára a tükörneuronok adják meg. Például amikor a kisbaba mosolyog, és mi visszamosolygunk rá, azzal segítjük az érzelmi reagálás képességének kialakulását. Bíztató és megnyugtató, hogy már ilyen korán tehetünk azért, csemeténk olyan stabil alapokra építkezzen, ami megvédheti őt a digitális környezet potenciális ártalmaitól.

Az empátia és a kötődésérzet a fejlett érzelmi intelligencia (EQ) alappillérei. Ami épp oly fontos az életben való boldoguláshoz, mint az értelmi intelligencia (IQ). Különösen így van ez a virtuális világban, ahol a korának megfelelő érzelmi intelligencia hiányában komoly veszélynek van kitéve a gyermek identitásának fejlődése és társas kapcsolatai. (Későbbi bejegyzéseimben bővebben olvashat majd erről!)

Az érzelmi intelligenciát nagyon jól lehet fejleszteni mese és játék segítségével! Erről írok a következő héten. Olvassák a blogot akkor is!

Niki

A generációs felosztás

Kedves Olvasó! Ez a bejegyzés biztosan hosszú lesz majd, de nem látom értelmét szétdarabolni, így alkot egységet! Kérem, szánjon rá időt és olvassa el, mert egy-egy gondolat, ha megérik bennünk, segít élni! :)

Megváltozott a minket körülvevő világ. A digitális televíziók, az okostelefonok, a számítógépek és az internet formálják életünket. Ahhoz, hogy megértsük napjainkban miért különösen fontos, hogy nagyobb odafigyeléssel és toleranciával forduljanak egymáshoz a különböző korosztályok képviselői, látnunk kell, hogy a más környezetben történő szocializáció milyen alapvető változásokat eredményez az adott nemzedék életében.

Miközben a kézzel írott levelektől eljutottunk odáig, hogy szinte mindenkinek van mobiltelefonja és otthoni számítógépe alapjaiban formálódtak át addig szilárdnak hitt minták és szokások. A generációs felosztás ezt az átalakulást igyekszik érzékeltetni. Hazánkban Tari Annamária, klinikai szakpszichológus nevéhez fűződik a korcsoportok tagolásának ismertté válása:

Veteránok (az 1920-30-as években születettek): Ők ma már dédszülők, nagyszülők, akiknek többsége idegenkedve szemléli ezt a világot. (Tari, 2010)

Baby-boom (az 1946-1964 között születettek): Közülük az idősebbek életfelfogását nagymértékben meghatározta az a korszak, amiben éltek: a szocializmus. A tisztelet és a tekintély voltak a legfontosabb jellemzők a gyereknevelésben és a munkában. E generáció fiatalabbjai pedig átélték a rendszerváltást, a bizonytalanságot. (Tari, 2010)

Az X generáció (1965-1975 között születettek): Ők azok, akik átélték, ahogy az információs és kommunikációs technológiák tért hódítanak. Látták, ahogy a számítógép felváltja az írógépet. Ennek ellenére még ma is inkább telefonálnak, mintsem e-mailt írjanak. (Tari, 2010)

Az Y generáció (1976-1995 között születettek): Ők már abban a világban szocializálódtak, ahol a mobiltelefon és a számítógép természetes közeget jelentett. Teljesen eltérő viszonyuk van a technikai eszközökhöz, mint a korábbi nemzedékeknek. Az Y-generáció fiatalabbjai egyre később kezdenek állást keresni, tanulmányaikat is később fejezik be, mint felmenőik. Náluk figyelhető meg először, hogy a csoporthoz tartozás élményét az interneten kezdik keresni és gyakran ott is találják meg. (Tari, 2010)

A Z generáció (1995-2010 között születettek): Ők azok, akik miatt létrehoztam ezt a blogot. A digitális világ kezdetén születtek, amit a technikai eszközök és az internet rohamszerű fejlődése jellemzett. Számukra az okostelefonok, a közösségi portálok, a virtuális térben zajló kommunikáció mindennapi életük meghatározó részéivé váltak. Ez a korábbi generációk számára új környezet átformálja a kommunikációs mintákat, a társas viselkedés korábbi szabályait és a személyiség fejlődését. (Tari, 2011)

A Z generáció tagjainak másik ismert és divatossá vált megnevezése a digitális bennszülöttek. Gondolkodásuk és információfeldolgozási folyamataik alapvető eltéréseket mutatnak elődeikéhez képest. Ők az Internet digitális nyelvének anyanyelvi beszélői. Hozzájuk képest szüleik és tanáraik digitális bevándorlók, akik csak életük egy későbbi pontján kapcsolódtak be az újdonságokkal teli környezetbe. ("Digital Natives, digital immigrants" 2013)

Az alfa generáció (2010 után születettek): Tari Annamária szavaival élve "ők azok, akiket a babakocsikba tologatnak". Róluk még keveset tudunk. Egyes feltételezések szerint ők rendelkeznek majd a legmagasabb iskolai végzettséggel és ők élnek a legtovább az emberiség történetében. Ugyanakkor ők lesznek legmagányosabb nemzedék. Természetesen ezek még csak feltevések, én hiszem, hogy lehet tenni az elmagányosodásuk ellen! Ehhez is igyekszek majd segítséget nyújtani egy-egy bejegyzésemben.

Áttekintve a generációs felosztást, kétség sem férhet hozzá, a Z generáció fiataljai OLYAN HELYZETBEN VANNAK, AMIRE EDDIG NEM VOLT PÉLDA! Ezért különösen fontos, hogy minél élesebben lássuk a változásokat, azok okait és segítsük az átalakult körülményekhez való sikeres alkalmazkodást!

Jövő héten újra jelentkezek! Olvassák a blogot akkor is!

Niki

Kedves Olvasó!

Ezt a blogot egyetlen cél hívta életre, a segíteni akarás. :) Segítő szándék azok irányába, akik gyermeket nevelnek vagy még a szülői szerep előtt állnak, akik gyerekekkel foglalkoznak és adott esetben, maguknak az érintett fiataloknak.

Kevés olyan ember van, aki ne hallott volna még a digitális világ, a digitális bennszülöttek vagy a közösségi média fogalmairól. A mai fiatalok mindennapjainak aktív részei a Facebook és társai (Instagram, Twitter, Tumblr, Snapchat). Egyre többen és többet foglalkoznak ezzel a témával (maradjon meg ez a jó szokás!), én pedig hiszem, ez garancia arra, hogy nem megyünk el szó nélkül a változó világ mellett. Érzékenyebbek leszünk a felmerülő problémákra és legjobb tudásunk szerint próbáljuk megoldani azokat. Így teszek én is.

Egyetemi tanulmányaim során érdeklődésem középpontjába azok a gyerekek kerültek, akik a digitális világba születtek bele.  Diplomamunkám célja is az volt, hogy kutatások eredményeinek, elméletek összefüggéseinek feltárásával utat mutassak szülőknek és nevelőknek abban, hogyan lehet a folyamatosan változó körülmények ellenére is értelmileg és érzelmileg érett felnőtteket nevelni a Z és alfa generációk fiataljaiból (általános - és középiskolások, óvodások).

Okleveles kommunikáció - és médiaszakértőként fontos számomra, hogy valamilyen formában segíteni tudjak a legfiatalabb generációk médiatudatossá, kritikai gondolkodóvá válásában.

Sajnos pedagógiai végzettség hiányában a tanulók ilyen jellegű oktatásában nem vehetek részt. Azt a személyes küldetésemet azonban nem adom fel, hogy megszerzett tudásomat átadva támpontokat nyújthassak azoknak, akik szeretnék jobban megismerni azt a világot, amibe gyermekeik, tanulóik élik mindennapjaikat. Hiszem, hogy a mélyebb megértés hatékonyabb együttműködést tesz lehetővé.

Ígérem Kedves Olvasó, hogy olvasmányos és érdekes, ugyanakkor megfelelően pontos bejegyzésekkel találkozhat majd ezen a felületen.

Fontosnak tartom megjegyezni, nem a megmondó ember szerepében írom ezt a blogot, hanem egy a témában jártas kommunikációs szakértő segítő szándékával. Gondolkodjunk együtt! :) 

A következő bejegyzésig hoztam egy rövid részletet az alapképzésen készített szakdolgozati filmemből, bepillantást engedve a későbbi gondolatmeneteimbe:

Szép napot! 

Niki